Az ismert Legionellosisok  kb. 60%-a területen szerzett, 30%-a utazással összefüggő és kb. 10%-a kórházi, nosocomiális  eredetű. Az esetek közel egyharmada ismeretlen eredetű.  A leggyakrabban a melegvíz-rendszer és a hűtőtorony, és szintén gyakran a pezsgőfürdők terjesztették a kórokozókat.

A legionárius betegség az úgynevezett atípusos tüdőgyulladások egyik típusa, becslések szerint a Legionella fajok a területen szerzett tüdőgyulladások 2-16%-áért felelősek és valószínűleg a tüdőgyulladások 2-4. leggyakoribb kórokozói.  A betegségnek azonban nincs egyetlen olyan jele sem, amely kizárólag erre a betegségre jellemző, ezért a diagnózis bizonyítása laboratóriumi vizsgálatok nélkül nem lehetséges.

A Legionella baktériumok úgynevezett ubikviter előfordulásúak, és a környezeti vízlelőhelyeken – forrásokban, folyókban, tavakban és tározókban – alacsony csíraszámban szinte mindig megtalálhatóak, de a talajból is kimutatták már.

A mikroorganizmusok a természetes vizekből olyan helyekre jutnak, amelyek mesterséges rezervoárt képeznek számukra (városi csatornázott víz, magánházak vízrendszere, stb.). Desztillált vízben több mint 100 napig, csapvízben akár egy évig is túlélhetnek.

Szaporodásukat a 20-50ºC-os vízhőmérséklet segíti elő, a 35-46°C az ideális. 20ºC alatt nem szaporodnak, de nyugvó fázisban megmaradhatnak, és amikor a víz hőmérséklete eléri a megfelelő szintet, újra szaporodni kezdenek. 60ºC felett elpusztulnak, 66ºC-on 2 perc alatt inaktiválódnak a Legionella baktériumok.

A Legionella baktériumok a szaporodáshoz tápanyagot is igényelnek, és ennek forrásául szolgálhatnak a vízrendszerben rendszerint megtalálható organizmusok (algák, amőbák és egyéb baktériumok). A vízrendszerben levő üledék, iszap, vízkő, rozsda és egyéb anyagok a biofilmekkel együtt fontos szerepet játszanak a Legionella baktériumok megtelepedésében, és a szaporodásukhoz szükséges kedvező feltételek biztosításában.

A gyógyulásban döntő szerepe van a betegség korai felismerésének. A mindennapi gyakorlatban még nem gondolnak elég gyakran erre a betegségre. Az időben megkezdett, adekvát kezelés három hét alatt tökéletes gyógyulást eredményezhet.

Hatástalan antimikróbás kezelés mellett azonban a gyorsan rosszabbodó és légzési elégtelenséggel járó halálos kimenetelű megbetegedések aránya még a korábban egészséges fiatal embereknél is meghaladja a 80%-ot.

Hozzászólások

Legyen Ön az első hozzászóló.

Válasz


*